2018-ban indult a magyar fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatos munka az Igazságügyi Minisztérium irányításával. A 2019. októberében tartott 43. Jogász Vándorgyűlésen dr. Bogdán Tibor kormánybiztos, dr. Bodzási Balázs tanszékvezető (Budapesti Corvinus Egyetem), dr. Zsombolyay Péter főosztályvezető (IM) és dr. Fabók Zoltán ügyvéd (DLA Piper Hungary) fejtették ki álláspontjukat a folyamatban lévő kodifikáció egyes kérdéseivel kapcsolatban.
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
Az ENEFI és a román adóhatóság közötti jogvitában az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, melyben az uniós jog értelmezését kérte a magyarországi fizetésképtelenségi eljárás romániai joghatásával kapcsolatban. Korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk az ENEFI és a romániai adóhatóság közötti jogvitában 2016.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Gfv.VII.30.365/2020/5. számú határozatában a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az adós és a hitelező közötti szerződés felszámoló általi, Cstv. 47. § (1) bekezdés szerinti felmondása nem jogellenes, ebből következően az adóssal szemben a szerződés alapján a felmondás tényére tekintettel kártérítési igény nem érvényesíthető. A kártérítési felelősség megállapítására ugyanis jogellenes magatartás hiányában nem kerülhet sor.
2022. július 1. napján lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba.
- A veszélyhelyzeti jogalkotás részeként a napokban kihirdetésre került egy több rendeletből álló jogszabálycsomag[1], amelynek egyik fő eleme a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet („Reorganizációs Rendelet”).
The Hungarian government submitted a bill to the Parliament on 12 June 2020 that introduces certain amendments to Act XLIX of 1991 on Bankruptcy and Liquidation Proceedings (Bankruptcy Act) with the effect of 1 August 2020.
Due to the severe economic consequences of the coronavirus pandemic, the Hungarian Government adopted Government Decree 249/2020 (28 May) that introduced certain amendments to Act XLIX of 1991 on Bankruptcy and Liquidation Proceedings.
- Az Igazságügyi Minisztérium 2018-ban látott hozzá az új Fizetésképtelenségi Törvény előkészítéséhez, amely kapcsán erős szakmai igények fogalmazódtak meg – többek között a reorganizáció elősegítését vagy a hitelezők nagyobb arányú megtérítését illetően.
- A 2019 nyarán hatályba lépett Szerkezetátalakítási Irányelv lehetőséget biztosít egy eddig a magyar jogban nem létező eljárás, az ún.
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member of Baker & McKenzie International, a Swiss Verein. Futhat a bank a pénze után? Nem várt kockázatot rejt a pénzügyi szolgáltatók számára a Csődtörvény a refinanszírozás szempontjából. A hitelezőkkel megeshet, hogy a már kiegyenlítettnek hitt követelésüket a felszámoló az adós nevében visszakövetelheti a törvény egyik rendelkezése értelmében.