A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
2018-ban indult a magyar fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatos munka az Igazságügyi Minisztérium irányításával. A 2019. októberében tartott 43. Jogász Vándorgyűlésen dr. Bogdán Tibor kormánybiztos, dr. Bodzási Balázs tanszékvezető (Budapesti Corvinus Egyetem), dr. Zsombolyay Péter főosztályvezető (IM) és dr. Fabók Zoltán ügyvéd (DLA Piper Hungary) fejtették ki álláspontjukat a folyamatban lévő kodifikáció egyes kérdéseivel kapcsolatban.
- Az Igazságügyi Minisztérium 2018-ban látott hozzá az új Fizetésképtelenségi Törvény előkészítéséhez, amely kapcsán erős szakmai igények fogalmazódtak meg – többek között a reorganizáció elősegítését vagy a hitelezők nagyobb arányú megtérítését illetően.
- A 2019 nyarán hatályba lépett Szerkezetátalakítási Irányelv lehetőséget biztosít egy eddig a magyar jogban nem létező eljárás, az ún.
Under Hungarian insolvency law, creditors secured by mortgages or pledges are entitled to privileged satisfaction of their claim, meaning concretely that they are entitled to receive the whole proceeds reached in the course of the realization of the pledged property after deduction of the (i) cost of keeping the property in good repair and of maintenance, and costs of selling the pledged property; and (ii) the liquidator’s fee up to 5% of the net purchase price.
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member of Baker & McKenzie International, a Swiss Verein. Futhat a bank a pénze után? Nem várt kockázatot rejt a pénzügyi szolgáltatók számára a Csődtörvény a refinanszírozás szempontjából. A hitelezőkkel megeshet, hogy a már kiegyenlítettnek hitt követelésüket a felszámoló az adós nevében visszakövetelheti a törvény egyik rendelkezése értelmében.
The new Act CV of 2015 on debt settlement procedure for private individuals provides an opportunity for debt settlement both outside and within the scope of a court procedure.
Major parties to the procedure:
The Hungarian Parliament has adopted a new legal regime setting out debt settlement procedures for private individuals. The act will enter into force on 1 September 2015, and will have a huge impact on the business of banks and financial undertakings in Hungary.
With the effect of 1 September 2015, Hungary introduces legal provisions on personal insolvency. Such procedure is reserved for private individuals (may they be entrepreneurs or consumers), who have debts between HUF 2 mln (approx. EUR 6,500) and HUF 60 mln (approx.EUR 195,000).
The main aim of the revision of the Hungarian Bankruptcy Law, effective September 2009, was to make the bankruptcy proceeding more attractive for creditors as well as debtors, to make clearing debt in the course of a bankrutpcy proceeding more effective and, with the increasing number of bankruptcy agreements, to decrease the number of liquidators.
From 4 August 2011 special insolvency rules now apply to those Hungarian companies which the Government classifies as “highly important” from a national economic perspective. Insolvency proceedings can be started as a special procedure.
Classification