A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.

Az ENEFI és a román adóhatóság közötti jogvitában az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, melyben az uniós jog értelmezését kérte a magyarországi fizetésképtelenségi eljárás romániai joghatásával kapcsolatban. Korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk az ENEFI és a romániai adóhatóság közötti jogvitában 2016.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Gfv.VII.30.365/2020/5. számú határozatában a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az adós és a hitelező közötti szerződés felszámoló általi, Cstv. 47. § (1) bekezdés szerinti felmondása nem jogellenes, ebből következően az adóssal szemben a szerződés alapján a felmondás tényére tekintettel kártérítési igény nem érvényesíthető. A kártérítési felelősség megállapítására ugyanis jogellenes magatartás hiányában nem kerülhet sor.

2022. július 1. napján lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba.

• A veszélyhelyzeti jogalkotás részeként a napokban kihirdetésre került egy több rendeletből álló jogszabálycsomag[1], amelynek egyik fő eleme a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet („Reorganizációs Rendelet”).

The Hungarian government submitted a bill to the Parliament on 12 June 2020 that introduces certain amendments to Act XLIX of 1991 on Bankruptcy and Liquidation Proceedings (Bankruptcy Act) with the effect of 1 August 2020.

Due to the severe economic consequences of the coronavirus pandemic, the Hungarian Government adopted Government Decree 249/2020 (28 May) that introduced certain amendments to Act XLIX of 1991 on Bankruptcy and Liquidation Proceedings.

• Az Igazságügyi Minisztérium 2018-ban látott hozzá az új Fizetésképtelenségi Törvény előkészítéséhez, amely kapcsán erős szakmai igények fogalmazódtak meg – többek között a reorganizáció elősegítését vagy a hitelezők nagyobb arányú megtérítését illetően.
• A 2019 nyarán hatályba lépett Szerkezetátalakítási Irányelv lehetőséget biztosít egy eddig a magyar jogban nem létező eljárás, az ún.

Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member of Baker & McKenzie International, a Swiss Verein. Futhat a bank a pénze után? Nem várt kockázatot rejt a pénzügyi szolgáltatók számára a Csődtörvény a refinanszírozás szempontjából. A hitelezőkkel megeshet, hogy a már kiegyenlítettnek hitt követelésüket a felszámoló az adós nevében visszakövetelheti a törvény egyik rendelkezése értelmében.

COVID-19

Government Intervention Schemes

Current as of 21 May 2021

Government Intervention Schemes

COVID-19 Government Intervention Schemes 2

Countries around the globe are facing unprecedented and rapid change due to the COVID-19 pandemic. This guide provides a summary of key government interventions around the globe in relation to: EU State Aid Approvals (for EMEA region), foreign investment restrictions, debt, equity and taxation.