- Az Igazságügyi Minisztérium 2018-ban látott hozzá az új Fizetésképtelenségi Törvény előkészítéséhez, amely kapcsán erős szakmai igények fogalmazódtak meg – többek között a reorganizáció elősegítését vagy a hitelezők nagyobb arányú megtérítését illetően.
- A 2019 nyarán hatályba lépett Szerkezetátalakítási Irányelv lehetőséget biztosít egy eddig a magyar jogban nem létező eljárás, az ún.
2018-ban indult a magyar fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatos munka az Igazságügyi Minisztérium irányításával. A 2019. októberében tartott 43. Jogász Vándorgyűlésen dr. Bogdán Tibor kormánybiztos, dr. Bodzási Balázs tanszékvezető (Budapesti Corvinus Egyetem), dr. Zsombolyay Péter főosztályvezető (IM) és dr. Fabók Zoltán ügyvéd (DLA Piper Hungary) fejtették ki álláspontjukat a folyamatban lévő kodifikáció egyes kérdéseivel kapcsolatban.
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
Az ENEFI és a román adóhatóság közötti jogvitában az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, melyben az uniós jog értelmezését kérte a magyarországi fizetésképtelenségi eljárás romániai joghatásával kapcsolatban. Korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk az ENEFI és a romániai adóhatóság közötti jogvitában 2016.
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member of Baker & McKenzie International, a Swiss Verein. Futhat a bank a pénze után? Nem várt kockázatot rejt a pénzügyi szolgáltatók számára a Csődtörvény a refinanszírozás szempontjából. A hitelezőkkel megeshet, hogy a már kiegyenlítettnek hitt követelésüket a felszámoló az adós nevében visszakövetelheti a törvény egyik rendelkezése értelmében.
COVID-19
Government Intervention Schemes
Current as of 21 May 2021
Government Intervention Schemes
COVID-19 Government Intervention Schemes 2
Countries around the globe are facing unprecedented and rapid change due to the COVID-19 pandemic. This guide provides a summary of key government interventions around the globe in relation to: EU State Aid Approvals (for EMEA region), foreign investment restrictions, debt, equity and taxation.
Following the EU Insolvency Regulation Nr. 2015/848 (the “Regulation”) coming into force, the Hungarian legislator has accordingly amended the Hungarian Insolvency Code (the “Code”) with effect from 28 October 2017.
Objective
The new preventive restructuring procedure aims to deal with companies in financial difficulty before serious problems arise. The measures focus on preventing the insolvency of businesses to preserve their viability.
Main characteristics
Although no insolvency law-specific regulatory changes have been introduced in Hungary due to COVID-19, the Hungarian Government has adopted numerous extraordinary measures that may have a profound effect on how companies deal with solvency and liquidity related problems under the new circumstances.
Firstly, although the bankruptcy procedure is to be initiated by the management of the company, the prior approval of the main body of the company (ie the shareholders) is required. Due to the curfew currently in effect, in-person shareholders’ meetings are mostly prohibited.