The European insolvency landscape is undergoing a period of intense transformation, driven by EU-level legislative initiatives and national responses to disruptions – most notably the COVID-19 pandemic and the war in Ukraine.
Are you witnessing an increasing trend towards any particular types of dispute?
Már Magyarországon is elindítható a szerkezetátalakítási eljárás, amelynek célja az életképes vállalkozások nehézségeinek kezelése és a fizetésképtelenség megelőzése. A DLA Piper Hungary szakmai eseményén jogi és gazdasági oldalról egyaránt megvilágították a szakértők az új eljárás részleteit és előnyeit, valamint arra is kitértek, hogy a megváltozott külső körülmények milyen iparági szereplőket állítottak igazán komoly kihívások elé.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Gfv.VII.30.365/2020/5. számú határozatában a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az adós és a hitelező közötti szerződés felszámoló általi, Cstv. 47. § (1) bekezdés szerinti felmondása nem jogellenes, ebből következően az adóssal szemben a szerződés alapján a felmondás tényére tekintettel kártérítési igény nem érvényesíthető. A kártérítési felelősség megállapítására ugyanis jogellenes magatartás hiányában nem kerülhet sor.
Due to the severe economic consequences of the coronavirus pandemic, the Hungarian Government adopted Government Decree 249/2020 (28 May) that introduced certain amendments to Act XLIX of 1991 on Bankruptcy and Liquidation Proceedings.
Introduction
The Companies (Guernsey) Law, 2008 (“Companies Law”) provides for companies, protected cell companies (“PCCs”), incorporated cell companies (“ICCs”) and cells of PCCs and ICCs to be placed into administration and for an administrator to be appointed to manage that entity's affairs whilst the administration order remains in force.
2018-ban indult a magyar fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatos munka az Igazságügyi Minisztérium irányításával. A 2019. októberében tartott 43. Jogász Vándorgyűlésen dr. Bogdán Tibor kormánybiztos, dr. Bodzási Balázs tanszékvezető (Budapesti Corvinus Egyetem), dr. Zsombolyay Péter főosztályvezető (IM) és dr. Fabók Zoltán ügyvéd (DLA Piper Hungary) fejtették ki álláspontjukat a folyamatban lévő kodifikáció egyes kérdéseivel kapcsolatban.
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
Az ENEFI és a román adóhatóság közötti jogvitában az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, melyben az uniós jog értelmezését kérte a magyarországi fizetésképtelenségi eljárás romániai joghatásával kapcsolatban. Korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk az ENEFI és a romániai adóhatóság közötti jogvitában 2016.