Már Magyarországon is elindítható a szerkezetátalakítási eljárás, amelynek célja az életképes vállalkozások nehézségeinek kezelése és a fizetésképtelenség megelőzése. A DLA Piper Hungary szakmai eseményén jogi és gazdasági oldalról egyaránt megvilágították a szakértők az új eljárás részleteit és előnyeit, valamint arra is kitértek, hogy a megváltozott külső körülmények milyen iparági szereplőket állítottak igazán komoly kihívások elé.

2022. július 1. napján lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba.

The recent reform of the Bankruptcy Act (operated under RD 11/2014 dated September 5, 2014) intended to extend the bankruptcy agreement modifications in favor of the pre-insolvency restructuring and refinancing agreements which were introduced in March 2014.

The reform has a special provision for privileged creditors with warranties subject to specific valuation formulas, to be adjusted to the actual financial value of the guaranteed credit. Any portion of debts that exceed this value will not be considered as privileged, but will be ordinarily classified.

The Spanish Supreme Court has established the legalconcept of insolvency as an objective requirement forthe Declaration of Insolvency pursuant to Section 2.1 ofthe bankruptcy Act by virtue of the decision taken by the Court on April 1, 2014.

The matter subject to this analysis is decision taken by a Bankruptcy Administration dealing with three companies of the same company group which are involved in a bankruptcy proceeding. Given the situation and in response of the confusing information of assets, the Administration under discussion decided to gather the three companies joining all their creditors in a sole debt pooling and besides, joining all the rights and assets of the three companies.  

The object of this article is to analyze a controversial issue which is considered in recent times by the Mercantile Courts as a current incident involved in the Bankruptcy Proceedings and more specifically, to analyze the Judgement issued by the Court of First Instance no. 9 and Mercantile Court of Cordoba dated April, 19th 2010, in which the aforementioned incident is involved.  

This incident is essentially based on establishing the treatment that should be granted to the additional guarantees provided by third parties in bankruptcy proceedings.