The European insolvency landscape is undergoing a period of intense transformation, driven by EU-level legislative initiatives and national responses to disruptions – most notably the COVID-19 pandemic and the war in Ukraine.
Már Magyarországon is elindítható a szerkezetátalakítási eljárás, amelynek célja az életképes vállalkozások nehézségeinek kezelése és a fizetésképtelenség megelőzése. A DLA Piper Hungary szakmai eseményén jogi és gazdasági oldalról egyaránt megvilágították a szakértők az új eljárás részleteit és előnyeit, valamint arra is kitértek, hogy a megváltozott külső körülmények milyen iparági szereplőket állítottak igazán komoly kihívások elé.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Gfv.VII.30.365/2020/5. számú határozatában a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az adós és a hitelező közötti szerződés felszámoló általi, Cstv. 47. § (1) bekezdés szerinti felmondása nem jogellenes, ebből következően az adóssal szemben a szerződés alapján a felmondás tényére tekintettel kártérítési igény nem érvényesíthető. A kártérítési felelősség megállapítására ugyanis jogellenes magatartás hiányában nem kerülhet sor.
Due to the severe economic consequences of the coronavirus pandemic, the Hungarian Government adopted Government Decree 249/2020 (28 May) that introduced certain amendments to Act XLIX of 1991 on Bankruptcy and Liquidation Proceedings.
2018-ban indult a magyar fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatos munka az Igazságügyi Minisztérium irányításával. A 2019. októberében tartott 43. Jogász Vándorgyűlésen dr. Bogdán Tibor kormánybiztos, dr. Bodzási Balázs tanszékvezető (Budapesti Corvinus Egyetem), dr. Zsombolyay Péter főosztályvezető (IM) és dr. Fabók Zoltán ügyvéd (DLA Piper Hungary) fejtették ki álláspontjukat a folyamatban lévő kodifikáció egyes kérdéseivel kapcsolatban.
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
In Peel Port Shareholder Finance Co Ltd v Dornoch Ltd [2017] EWHC 876 (TCC), Peel Port Shareholder Finance Co Ltd (Peel Port) applied for pre-action disclosure of the defendant's insurance policy under Civil Procedure Rule 31.16. Peel Port was not able to rely on the provisions in Third Party (Rights against Insurers) Act 2010 because the defendant was not insolvent. Peel Port argued that it was highly probable that rights against insurers would be transferred to them under the 2010 Act in due course.
Az ENEFI és a román adóhatóság közötti jogvitában az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, melyben az uniós jog értelmezését kérte a magyarországi fizetésképtelenségi eljárás romániai joghatásával kapcsolatban. Korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk az ENEFI és a romániai adóhatóság közötti jogvitában 2016.
Az Európai Unió Bírósága közzétett végzésében megerősítette a korábbi gyakorlatát a székhelyét más államba áthelyező társaság fizetésképtelensége esetén irányadó joghatósági szabályokkal kapcsolatban. Bejegyzésünkben röviden áttekintjük az irányadó esetjogot, és azt, hogy ebben milyen változást fog hozni a 2017-től alkalmazandó új uniós jogszabály.
A key question in any litigation is whether the defendant can satisfy a judgment. Where the defendant is both insolvent and insured a further issue is whether the claimant can ultimately recover payment from the insurer. This may be possible under the Third Parties (Rights against Insurers) Act 1930 ("1930 Act") but there are a number of significant hurdles for a third party to overcome before it can benefit from the application of the1930 Act.